PokerStars honlap
Jó széria, rossz széria, avagy a Carnegiea gigantea a világ legjobb póker játékosa…
A póker az a játék, ahol tényleg bármi megtörténhet. Jó és rossz értelemben egyaránt.

Pozitív széria esetén az eredmények könnyen elvakíthatják az embert akár nagyon hosszú időn keresztül, ellenben az is igaz, hogy a világ legnagyobb vesztesének érezhetjük magunkat egy szűnni nem akaró negatív széria miatt. Mindkettő kezelése nehéz és tartogat csapdákat még a magukat tapasztaltnak tartó játékosok számára is.

Valaki egyszer azt mondta, hogy ez a játék az élet tükre. Egyetértek. Pontosan képes bizonyítani az olyan típusú életbölcsességeket, mint „A szegény embert az ág is húzza.",vagy „A pénz mindig oda megy, ahol sok van belőle." stb. Megmutatja, hogy a jónál is van még jobb, és a rossznál is lehet rosszabb. Bele tud rúgni a haldoklóba, de fel tudja segíteni a legelesettebbet.

 
 
Mi a helyzet a jó szériával? Sajnos jellemzően ez a ritkább, de azért hallottunk már róla. A rossz szériával ellentétben, a jót igen nehéz felismerni. A veszély abban rejlik, hogy az ember hajlamos a sikereket egyértelműen a saját tudása és jó játéka egyenes következményeként elkönyvelni. Ha a kedvenc pókerklubunkban rendszeres nyerőnek számítunk és alkalmi veszteségekkel tarkítva, egyenletesen tudjuk növelni a pókertőkénket, akkor joggal érezhetjük, hogy jobbak vagyunk a helyi átlagnál. Azonban ha tíz versenyből hatot megnyertünk, és a másik négyen is pénzben végeztünk, akkor észre kell venni, hogy egy nagyon szép nyerő szériába kerültünk. Ennek örüljünk, de kezeljük helyesen, mert nem fog örökké tartani, és a rosszabb időszakban szükségünk lesz ezekre a szép emlékekre.
 
A jó szériával kapcsolatban a teendő nagyon egyszerű. Ki kell várni. Ki kell várni az érkezését, és mikor végre bekopog az ajtónkon, akkor nagyon tágra kell azt nyitni előtte. Mint egy rég várt jó barátot, el kell halmozni mindennel, hogy hosszú távú maradásra bírjuk. Van egy lenyűgöző tulajdonságokkal bíró élőlény, amely Amerika és Afrika sivatagjaiban őshonos. Becsületes nevén Carnegiea gigantea, de hétköznapi nevén talán ismertebb: ő az óriáskaktusz. Ámulatba ejtő, hogy ilyen zord körülmények között 15-20 méter magasra is képes megnőni, de a jó széria-rossz széria kezelésének tekintetében még ennél is ügyesebb. Ez az egyébként nem túl beszédes növény nagyszerű tanácsokkal tud szolgálni még a legprofibb pókerjátékosok számára is. Rossz széria idején - ami a pályafutása 99%-át tölti ki - szorgalmasan gyűjtögeti azokat a morzsákat, amelyek számára elérhetőek és az életben maradásához szükségesek. Minden csepp vízért megharcol és vár csendben. Az ő esetében nyugodtan nevezhetjük jó szériának, amikor végre két napon keresztül zúdul az eső a sivatagra. Ilyenkor egy tonna vizet is képes felszívni, amivel akár 2-3 évig is kibírja az újabb jó széria eljöveteléig. Ez egy nagyon szép és követendő hozzáállás a jó széria-rossz széria váltakozásához. Legyünk bátran óriáskaktuszok!
 
Na és akkor a rossz szériákról. Volt már olyan érzésed, hogy fojtogat a játék? Hogy mindennek vége, legyőzött, sőt elpusztított a póker és ennél rosszabb már nem lehet? Nagyon rossz hírem van. Lehet. Mindennél van rosszabb és ez a pókerben fokozottan igaz. Ezt el kell tudni viselni, és ehhez kell egy tulajdonság, a kitartás. Ez a jó játékosokra jellemző, és személy szerint fontosabbnak tartom, mint az odds-ok pontos ismeretét. A pókerben a sikeresség kérdése csak hosszú távon dől el és a végeredményben döntő szerepe van azoknak az emberi tulajdonságoknak, amelyek a mindennapi életben is sikeressé vagy sikertelenné tehetnek egy pályafutást.


Az a típusú élethelyzet, amikor a cashgame-ektől a versenyekbe, a versenyek elől pedig vissza a cashgame-be menekül az ember, biztos sokaknak ismerős. Rosszul megy a netes cashgame játék, átváltok inkább élőre. Ha az sem sikerül, akkor csak a versenyekre koncentrálok. Ez sem jön össze, hát próbálok egy kis Omahát. Nem jön be, mert már minden ellenem fordult, inkább visszamegyek a netre cashgame-ezni, és így tovább. Ilyenkor egyértelműen rossz szériába kerültünk. A rossz széria jelenlétét sokkal könnyebb felismerni, mint a jó szériáét. Ha képtelenek vagyunk elkerülni a veszteségeket, bármit játszunk, az természetesen nem csak a játékunk minőségének a számlájára írandó. Megeshet, hogy sokat hibázunk, de még a leggyengébb játékosok is szoktak nyerni időnként, tehát a kártya is ellenünk fordult. Mi a teendő ilyenkor? Sokféle tanácsot hallottam már az ilyen helyzetek kezelésére. Van aki azt mondja, hogy ilyenkor abszolút fel kell függeszteni a játékot, mert teljesen mindegy, hogy mit játszunk, biztosan veszteni fogunk. Van aki ennek pont az ellenkezőjét javasolja: játsszunk minél többet, hogy a rossz széria „kipörögjön". A helyes megoldás talán valahol a kettő között lehet, ritkított és feszesebb játék, alacsonyabb téten.
 
A rossz szériára fel kell készülni előre, hogy amikor aztán 'végre' tényleg elérkezik, kellően fel legyünk vértezve ellene. A jó szériát fel kell ismerni, és meg kell próbálni a legtöbbet kihozni belőle. A jó és rossz időszakok váltakozása a játéknak legalább annyira szerves részét képezi, mint az, hogy a coinflip partit hol megnyerjük, hol elbukjuk. Mindenkinek személyes akcióterve kell hogy legyen mindkét esetre, ha nem megy másképp, nyugodtan fogadjuk el a Carnegiea gigantea mértékadó intencióit...
 
GL,
 
Pintér Márk

X Sütiinformáció

Sütiket helyeztünk el a számítógépeden, hogy javítsuk a felhasználói élményedet weboldalunkon. Bármikor megváltoztathatod a sütibeállításaidat. Ha nem változtatsz rajtuk, azt beleegyezésnek értelmezzük a továbbiakra vonatkozóan.